Magyarország az uniós villamosenergiapiac szerves részét képezi. Határkeresztező vezetékekkel rendelkezik valamennyi szomszédos ország felé (Szlovénia kivételével, amely távvezeték várhatóan 2021-ben készül el). Földrajzi elhelyezkedéséből adódóan fontos kapcsolódási pont a kelet- és nyugat-európai piacok között.
A piac 2003-ban került liberalizálásra, és kb. 100 kereskedőcég folytat (nagykereskedelmi és/vagy kiskereskedelmi) tevékenységet, köztük a jelentős multinacionális vállalatok. A hazai nettó rendszerterhelés 2018-ban kb. 43 TWh (bruttó: kb. 45,5 TWh). A felhasználás kb. 30%-a az egyetemes szolgáltatói szegmensbe esik, melyet három egyetemes szolgáltatói engedélyes szolgál ki. Az egyetemes szolgáltatás szabályozott piac, hatóságilag meghatározott árral.
Élénk nagykereskedelmi tevékenység zajlik mind a másnapi, mind a határidős termékek piacán, a bruttó értékesítés a felhasználás kb. 12-szerese. A napon belüli piac (mind az OTC, mind a szervezett piaci) likviditásának növelése közös célja a piaci szereplőknek.
Az átlagos negyedórás rendszerterhelés 5200 MW körüli, beépített erőművi teljesítmény 8600 MW körüli. A termelés kb. fele nukleáris termelés, ezt követi a földgáz alapú (kb. 20%), a szénalapú (kb. 16%) és a biomassza alapú (6%) termelés. A megújuló energia részaránya kb. 7 %. Ez utóbbi dinamikusan nő, különösen a fotovoltaikus termelés. Az import részaránya a hazai felhasználáson belül több mint 30%.